Click on the slide!

Dan Bau - a csodálatos egyhúros vietnámi hangszer

A Millenárison rendezett teljes "Dan Bau" koncertfelvétel videón!

More...
Click on the slide!

Vásárlás

Online már 2500 Ft.-os áron megvásárolhatja  a könyvet.

More...
Frontpage Slideshow (version 2.0.0) - Copyright © 2006-2008 by JoomlaWorks

Trinh Quang Thang"Ha a valóság olyan kegyetlen volt hozzád, hogy neked nem volt lehetőséged mesefilmeket nézni vagy mesekönyveket olvasni, hát alkosd meg a saját mesédet, hogy elmondhasd a világnak, hogy normális időkben neked is lett volna igényed meséket hallgatni"

- újabb részlet egy hol volt, hol nem volt gyermek naplójából.

Őszintén remélem, hogy a magyar olvasók értékelni fogják ezt a könyvemet, amelyet vietnami szívvel, magyar lélekkel, de főleg szeretettel írtam magyarul, magyaroknak...

Hungarian languageVietnamese language

There are no translations available.

 

Magyar csapatA Magyar-Vietnami Kultúráért Kulturális Alapítvány (MVKKA) által is támogatott (tíz fős) Magyar Csapat utazott nem régen a dél-vietnami Vung Tauba, hogy részvegyen a Kulturális és Gasztronómiai Fesztiválon ( angolul World Food Festival), és ott hatalmas sikert aratott, hogy sok vietnaminak (és természetesen az utazó magyaroknak is) egy életre szóló élményt és barátságot jelentett az a pár nap (2010. júl. 21&25.). A csapat programjában volt: Halászlé, marhapörk főzése, lángos sütése, szalma- és csuhajfonás, népzenei és néptáncok bemutatása. Különösen a lángos nagy sikert aratott vietnamiak körében, szinte tüntettek a lángosért a magyar standnál. Négy nap alatt majdnem négy mázsa lisztet kellet gyúrnia Toporné Keszeg Tündének - a főszakácsnak és a csapatvezetőnek - és a konyha csapatának (Szabó László, Topor Sándor, Topor Tünde), mégis azt panaszolták nekik, hogy miért nem főztek az egész Vung Taunak (mellesleg csaknem négyszázezer látogatója volt a Fesztiválnak). - Megtették volna, ha meghívtátok volna a fél Monort! - gondoltam én. Egy másik fronton sem maradt el a tülekedés a szalmafonó Kati néni (Huszárovics Antalné) körül, szinte mindenki akart egy kis magyar ajándékot...a "magyar" szalmából. A harmadik front a népzenei és néptánc volt.

Itt a ritmus, a vidámság, és a boldogság átragadt a nézőkre, és a tekerőlant (Mózes Csaba) és az ostorcsapás (a bőrős Bajzát Miklós) volt a csodálatos kíséret, a csapat arcát pedig Papp Kata képviselte (egyébként csuhajfonó egyben). Amikor Laza István és Vámos Éva szerelmes táncot mutatott be a színpadon, az egyik mellettem álló vietnami azt mondta a feleségének (természetesen vietnamiul), hogy nézzen oda, hogy milyen boldogok azok a magyarok, amikor táncolnak. - Igen, azt látom én is - gondoltam magamban. De azóta is foglalkoztatott az a gondolat, hogy vajon azért olyan boldogok, mert táncolnak, vagy azért táncolnak, mert olyan boldogok? És a végén mintha rájöttem volna e titok nyitjára, hogy mert ők Magyarország szeretetét, magyar emberek szívét vitték Vietnamba, hogy egy lépéssel közelebb kerüljön egymáshoz ez a két nemzet. Aki ott volt, és látta őket, biztosan rájött arra, hogy bizony a szeretetnek nincs határa. És ez a szeretet a kis ember szeretete, amely mindig csak a szívből jövő, s amelyet nem lehet színelni és hazudni, ők csak a saját magukat adták elő, és az volt az óriás.

 

A fesztivál sikere meggyőzött minket arról, hogy helyes volt az a törekvés, hogy vietnami és magyar kisembereket is megérdemelnének arra, hogy időnként találkozhassanak!

A Fesztiválról bővebben olvasható Bencsik Andrea blogján, és több képe látható A Google picasaweb albumunkban D. Varga Tamás fotóművész jóvoltából.

Trinh Quang Thang

 

There are no translations available.

Vietnám - a felszálló sárkány országa!

Vietnam - a felszálló sárkány országa címén jelent meg könyv nem régen a Kossuth kiadó gondozásában. Nagyon sok hasznos tudnivaló és tanács található benne, különösen azoknak, akik Vietnamba készülnének, sőt a könyv olvasása után talán kedvet kapnnának arra, hogy belevágjanak egy tejesen új, csodálatos, de ezúttal már nem annyira ismeretlen Vietnamba. Erről a Kossuth rádióban is volt egy bővebb beszélgetés a könyv szerzőivel.

MVKKA

 

There are no translations available.

Monori Kis Strázsák

Már ötödik alkalommal szervezte e szeretetünnepet Borzsák Endre Hagyományőrző Egyesület, idén is, Monoron. Mint egyik ismerősünk barátunk Laza István - e rendezvény főszervezője - mondta, hogy a néptánc ne legyen csak túl koreografált színpadi valami, hanem az utcai embereké is, és milyen igaza lett. A rendezvényről (néptáncokról) néhány videót készítettünk és azok az www.youtube.com/user/patamcsui csatornán megtekinthetők.

MVKKA

There are no translations available.

Kedves látogatóink!

Az általunk támogatott, szervezett, ill. meglátogatott rendezvényekről készített videók a http://www.youtube.com/user/patamcsui oldalon is megtekinthetőek!

MVKKA

Đại sứ nước Cộng Hòa Xã Hội Chủ Nghĩa Việt Nam Nguyễn Quốc Dũng tại Triển lãm sách Quốc tế Budapest lần thứ XVII.

JavaScript is disabled!
To display this content, you need a JavaScript capable browser.

Toàn bộ buổi hòa nhạc tổ chức ở Millenáris có thể xem tại đây!

A könyvről...Tóm tắt nội dung
Theo truyền thuyết ở đâu đó trên núi Patamcsui (trong thực tế ở đâu đó trên khu đền Suối Mỡ thuộc dãy núi Huyền Đinh-Yên tử) có một ngôi chùa Mơ đã bị mất tích, trong đó có giấu một Hòn đá Xanh rất quý. Chỉ có Tống Linh, đứa cháu trai thế hệ thứ 13 của dòng họ gia đình Ngài Pháp sư, được giao nhiệm vụ đi tìm ngôi chùa đó để mang về Hòn đá Xanh, hoàn thành sứ mệnh hòa bình cho dòng tộc.


Các Li, sinh viên năm thứ 3 du học tại Mỹ, là cháu nuôi của Thày giáo dạy thần học và người sưu tầm đồ cổ rất nổi tiếng. Tống Linh là học sinh của Thày giáo, trong một lần tới thăm Thày để bàn về việc tham gia Đoàn thám hiểm tới vùng núi Patamcsui, tình cờ gặp Cac Li và đem lòng yêu cô. Trong vô số cổ vật của Thày giáo có một chiếc lọ hoa bằng sứ, trên có vẽ ngôi chùa Mơ. Do tình cờ Các Li phát hiện ra một bí mật: nếu cô sờ tay vào chiếc lọ hoa thì cô có thể tâm sự được với lọ hoa, và cô được biết rất nhiều câu chuyện huyền bí về một thế giới xa xăm. Bức tranh nói về một tăng nữ của ngôi chùa Mơ: Cô đã phải giả trang cắt tóc đi tu để bảo vệ người yêu. Hàng ngày cô ngồi trên ban công chùa nhìn về hướng Tây, cầu mong cho ngày trở lại, trong khi người yêu của cô kết thúc cuộc đời trong cảnh già nua cô đơn. Các Li luôn có linh cảm là số phận của cô cũng sẽ giống như cô gái trong tranh.

Đọc thêm...

Trang 1 trong tổng số 2

Bắt đầu
Lùi
1